A változatos felszínű hegység gazdag élővilággal rendelkezik. Növény- és állatvilágával kiemelkedik a Magas-Mátra tömbje. Az összefüggő erdőket néhol gyepek, cserjések, irtásrétek, kisebb-nagyobb tavak és lápok szakítják meg. Botanikai szempontból kiemelkedő értékû területek: Parád, Somhegy, Várhegy, Hársas-tető, Kékes-tető, Disznókő vonulat északi lejtője, parádfürdői Hegyeshegy, gyöngyösi Sárhegy, siroki Darnóhegy. Ezek a változatos élőhelyek számos állatfajnak adnak otthont, a Mátra állatvilága a középhegységek faunájához hasonlóan igen gazdag. Az emlősök közül legjellemzőbbek: szarvas, őz, vaddisznó, muflon, róka, vadmacska, nyuszt, nyest, borz, mókus, pele-félék. A madárvilág fajokban rendkívül gazdag, sok ritka madárfaj fészkelőhely található itt: uhu (Mátraballa, Bodony), kánya (Parád, Mátraballa), holló (Mátraszentimre, Recsk), császármadár (Sirok, Parádsasvár, Parád), kerecsensólyom, vándorsólyom (Mátraballa). A Mátra idegenforgalmi szempontból legnagyobb környezeti értéke a területet borító közel 45 ezer hektáros, zömében összefüggő erdőtakaró, melyben dominálnak az őshonos lombhullató (tölgy, cser, bükk, gyertyán) fajták, de Galyatető térségében Magyarországon sajátos színfoltot jelent a telepített fenyves.

Az erdő turisztikai célú feltárása már a múlt században megkezdődött, és mára már több mint 460 km hosszúságú jelzett turistaút épült ki, közte az országos kék túra útvonal Pásztótól Verpelétig tartó szakasza. Jelenleg mintegy 100 kisebbnagyobb befogadó-képességű és eltérő felszereltségű kirándulóhely található a Mátrában. A hegység minden jelentős településéből turistautak sűrű hálózata közelíti meg a szép kilátópontokat, gyönyörű tájakat, amelyekért érdemes hosszabb gyalogtúrát tenni. A turistautak nagy része a “bakancsos turizmus” számára nyújt kedvező lehetőségeket. Ökoturisztikai tanösvények közül négy található a Mátra térségében, nevezetesen a Kisgombosi tanösvény Hatvan közelében, a Somlyó-hegy tanösvény Apc közelében, a Nagy-Hársas erdei tanösvény Jobbágyi határában és a Gyöngyösi Sár-hegy tanösvény. A kerékpártúra-útvonalak egy része azonos a gyalogtúrázásra javasolt útvonalakkal, más részük kiépített, a speciális igényeket is kielégítő kerékpárút. Több kisforgalmú közút, árvízvédelmi töltés szolgál egyúttal kerékpárútként is.

Mátra erdő - Mátrafüred

A Mátra vizekben aránylag gazdag, a hegységben lévő források jelenléte és vízhozama a geológiai felépítésének és a csapadékviszonyoknak köszönhető. A hegységben több mint 360 db kis forrás található. A még napjainkban is tartó utóvulkanikus hatások következményei az ásványvizes források és gyógyforrások. A Mátra egyetlen vízesése az Ilonavölgyben található, a víz 8 méter magasról zúdul a mélybe. Ennek vízmennyiségét befolyásolja az időjárás, így előfordulhat, hogy a csapadékmentes időszakokban “megszűnik”. Az egykori természetes állóvizei napjainkra szinte teljesen elmocsarasodtak. A Pisztrángos-tó, a Kőris-mocsár, Feketetó, Sás-tó, Szent Anna-tó őrzi emléküket.

Mátrában patak a Mátrafüred oldalon.

Nagyobb vízfelületűek a mesterségesen kialakított, vízgyűjtő területekre épült víztározók, illetve halastavak. A tározók zöme mezőgazdasági célokra épült, és másodlagos hasznosítás a horgászat. Jelentős természetvédelmi értéket jelentenek a kevéssé ismert kisméretű csuszamlásos tavak a hegység északi oldalán Körismocsár, Fekete, Égeres, Barkás, Dobódén és az időszakos Bagolykői tavak.

Az ásvány-, gyógy- és termálvíz adottságok gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza. A legjobban kiépült, és a leginkább hasznosított ebben a térségben, a nőgyógyászati bajokat kiválóan gyógyító Parádfürdő, a mátraderecskei és pásztói termálstrand, ahol mindkét víz gyógyvízzé minősítése megtörtént, hasznosításuk azonban a bennük rejlő lehetőségekhez képest elmaradt, valamint a Parádfürdő- Sándorrét lefojtott termálkútjai, melyek máig kiaknázatlanok.

Parádfürdő nevét az eltérő vegyi összetételű – timsós, vasas, kénes – víz tette ismert gyógyhellyé az 1700-as években. A szomszédos Parádsasvár pedig a ma is üzemelő Csevice-forrásának köszönheti hírnevét. Az itt feltörő gyógyvizek már az elmúlt századokban is voltak elsősorban nőgyógyászati, mozgásszervi és gyomorpanaszok gyógyítása révén. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legstabilabb helyzetben a mátraderecskei gyógyászati létesítmények vannak. A strand állagmegóvása folyamatosnak mondható, és a szárazfürdő (mofetta) hasznosítása érdekében a község jelentős fejlesztéseket végzett. A Mátravidék természeti és tájképi védelmének érdekében -12141 hektárnyi területen- jött létre 1986-ban a Mátrai Tájvédelmi Körzet, amely a Bükki Nemzeti Park Igazgató-ságához tartozik. A különleges természeti értékeket 2209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják, ide belépni csak a kijelölt útvonalakon szabad. A túlnyomóan erdővel borított területen, a természetes élőhelyeket, különleges növény- és állatvilágot, a földtani képződmények nagy formagazdagságát találhatjuk.

A Mátrai Tájvédelmi Körzet országos jelentőségû természetvédelmi területe a siroki Nyíres-tó, további helyi jelentőségû természetvédelmi területek: fenyvespusztai arborétum, gyöngyösi Orczy-kert, gyöngyösi és mátrafüredi védett fák, Gyöngyöstarján: fajzatpusztai park, sósréti kastélypark. Gyöngyössolymosi Bába-kő és Csák-kő, Gyürky-Solymossy kastély parkja, Hasznosi-cserteri vároldal, Ilona-völgyi fasor, jámbortanyai arborétum, parádfürdői park, parádi ősjuhar, Parád-Recsk gesztenyefasor, Siroki vár és környéke, tari Csevice-forrás, verpeléti várhegy.

Legismertebb és leglátogatottabb múzeumok a mátrafüredi Babamúzeum, a parádfürdői Kocsimúzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeum, melynek kiállításai összefoglaló képet adnak a hegység élővilágáról és ásványairól. A palócság életébe nyújt betekintést a mátraballai Palóc Tájház, a parádi Palócház,a mátrafüredi Palóc Néprajzi Magán-gyûjtemény illetve a szlovák nép életével ismertet meg amátraszentimrei Szlovák Tájház kiállítása.

Mátra fauna - Mátrafüred

Egész évben várja az érdeklődőket a parádsasvári Sasvár Galéria üvegtörténeti kiállítása, a mátraderecskei népművészeti és háziipari kiállítás, valamint a Recski Nemzeti Emlékpark.