Mátra és környéke

A Mátra turisztikai adottságai rendkívül sokrétűek. Idegenforgalmi potenciálját elsősorban a változatos természeti-táji adottságok, építészeti emlékek, kulturális, népművészeti hagyományok, termálvizek és turisztikai rendezvények jelentik.

A Mátra a Kárpátok fiatalkorú lánchegységének a tagja, és az Északnyugat Kárpátok legdélebbi peremét képezi, alapkőzete 80%-ban andezittufa láva.

Szerkezeti szempontból a hegység 10 részre tagolható. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja, a Kékestető 1014 m, további jelentősebb hegycsúcsok: Galyatető 965 m, Hidasbérc 917 m, Ágasvár 769 m, Muzsla 804 m, Tóthegyes 812 m, Cserepestető 734 m, Világos 709 m, Hidegkút 725 m.

A Mátrának a téli sportokban rejlik a legjellegzetesebb és legvonzóbb szabadidős,hobbi és versenysport adottsága.

Megfelelő hóviszonyok esetén a sísport szinte valamennyi ága űzhető, sífutás, lesiklás, síugrás, sítúra. Kiegészítésként lehetőség adódik szánkózásra és korcsolyázásra is.

Két nagy és több kisebb télisportközpont található a térségben. Mátraháza-Kékestető, Mátraszentimre és Parádsasvár elsődlegesen az amatőröké (kivéve az Északi-pályát, valamint az ugrósáncot), Galyatetőn található a hazai télisportok versenybázisa, de megvan a lehetőség a hobbisízésre is, míg A Mátrát felépítő kőzetanyagok nem kedveztek a barlangok kialakulásának, ennek ellenére a tektonikus mozgások következtében létrejöttek kisebb üregek. Ezek alkotják a hegység barlangjait, melyek közül a legnagyobb az Ágasvár melletti Csörgő-lyuk, további két, idegenforgalmi szempontból jelentős üreg, a Remete-lak és a Remetelik.

Ezek csak kicsi sziklaodúk, melyekhez remetékkel kapcsolatos népi legendák fűződnek. A Mátra éghajlata, köszönhetően  a földrajzi és domborzati viszonyainak, meglehetősen eltér az országos adatoktól. A viszonylag nagy szintkülönbségek (400-900 m) miatt az éghajlat határozottan mérsékelt égövi, hegyvidéki jellegű. Az évi átlag hőmérséklet 7 °C. Az Északnyugati Kárpátok széleltérítő hatásának következtében állandó, határozott irányú, erős szél nem járja át a Mátrát. A kedvező klimatikus viszonyok a Mátrában jelentős gyógyászati, gyógyüdülési lehetőséget kínálnak. A magaslati klíma gyógyászati hatása szempontjából a Mátra három elkülöníthető részre osztható:

1. Erdős-dombos klíma (kb. 200 m-től): az erdei levegő megnyugtató hatása, mely idegbetegek, vérszegények és álmatlanságban szenvedők, lábadozók számára orvosok által is javasolt (Parádfürdő).
2. Középhegység klíma (500-1000m): enyhe ingerhatású – neuraszténiás betegek kezelésére kedvező (Mátraszentistván, Mátraszentimre).
3. Magashegységi klíma (1000-1800m): amely már 800 m-től érezteti hatását, pajzsmirigy túlműködés és asztma kezelésére alkalmas (Kékes, Galya).

A Mátra klimatikus adottságainak hasznosítása a múlt század 30-as éveiben kezdődött, és elsődlegesen a klimatikus gyógyászat bázisává vált Magyarországon