Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) – www.erti.hu

Az Erdészeti Tudományos Intézetet (ERTI) 1898-ban, Selmecbányán alapították. Az erdészeti kutatás központi feladata az erdő termőhelyi, ökológiai viszonyainak, fejlődésének és növekedésének vizsgálata a célszerű és szakszerű erdőművelési beavatkozások meghatározása érdekében. Az erdő sokrétű szerepének állandó bővülése, az erdők egészségi állapotának az utóbbi évtizedekben megfigyelt romlása, valamint a környezeti viszonyokban beállt változások szükségessé teszik a biológiai jellegű alapkutatások fokozatos bővítését.

Az erdészeti kutatások döntő többsége azonban alkalmazott jellegű. Az eredmények kutatási jelentések és szakértői anyagok, szaktanácsadás, valamint továbbképzés formájában viszonylag gyorsan a gyakorlat rendelkezésére állnak. Az intézet tevékenysége a feladatnak megfelelően sokrétű, és az alaptudományi kutatásoktól az erdőgazdálkodás sokféle gyakorlati kérdésére kiterjed. A kutatási tevékenység az alábbi tudományos osztályokon folyik:

• Ökológiai és Erdőművelési Osztály
• Ökonómiai Osztály
• Nemesítési Osztály
• Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály
• Erdővédelmi Osztály

Az intézet több területi szervezeti egységgel rendelkezik. Ezek az egységek helyileg koordinálják az osztályokon folyó költségvetési finanszírozású alaptevékenységi feladatok teljesítését, az ott folyó megbízásos, illetve pályázati kutatási feladatok, valamint egyéb vállalkozói és szaktanácsadási munkák megvalósítását. A területi egységek az alábbiak:

• Sárvár Központ
• Budapesti Kísérleti Állomás
• Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Soproni Kísérleti Állomás
• Mátrafüredi Kísérleti Állomás

Az intézet két kihelyezett egyetemi tanszéket működtet. Sárváron a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Környezetgazdálkodási, Püspökladányban pedig a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának Erdőgazdálkodási Tanszéke működik.

Az intézet 12 országgal, illetve nemzetközi szervezettel tart fenn rendszeres, részben szerződéses szakmai kapcsolatot. Az ERTI tagja az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetségének (IUFRO) és az Európai Erdészeti Intézetnek (EFI). Nemzetközi (EU) szakértői regisztrációval rendelkezik, ezáltal egyre több nemzetközi kutatási-fejlesztési projektben tud eredményesen részt venni.

Mátrafüredi Kísérleti Állomás

A jelenlegi Mátrafüredi Állomás 1960-ban, az akkori tudományszervezési koncepciónak megfelelően tájegységi szervezésben, Északi-középhegységi Kutató Állomás néven alakult. A fénykorában 40 főt is foglalkoztató bázison erdővédelmi, nemesítési, ökológiai, munkaszervezési és gépesítési kutatások egyaránt folytak. Az Állomáshoz számos terepi objektum is tartozott és tartozik ma is. Közülük legrégebbi a Kisnána-Dolina-völgyben, 1954-ben beindított és ma is működő Eróziómérő Állomás, melynek elsődleges kutatási célja a vízeróziós folyamatok megfigyelése és védekezési eljárások kidolgozása. A 80-as években az Állomás dolgozói létszáma folyamatosan csökkent, 1991-ben pedig be is zárták. Épületeit 1994-ig a Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola használta. Az Állomást, jelentősen redukált létszámmal Kirendeltségként 1995-ben nyitották meg újra. 2004-ben az Erdővédelmi Osztály személyi állományának túlnyomó része Mátrafüredre került, így ma az Állomás és az Erdővédelmi Osztály gyakorlatilag teljes átfedésben van. Ennek megfelelően az Állomás jelenlegi tevékenységi köre az ERTI-ben folyó erdővédelmi kutatásokat öleli fel. Jelenleg 5 kutató és 1 technikus dolgozik a Mátrafüredi Állomáson. A szűkebben vett erdővédelmi kutatásokon túl számos más, elsősorban ökológiai (ökológiai bázisterületek lucosban, bükkösben és kocsánytalan tölgyesben, vízhozam mérő műtárgyak, légszennyezés mérése) és nemesítési kutatás (IUFRO lucfenyő származási kísérlet) is folyik a Mátrában. Ezeket az Ökológiai és Erdőművelési, illetve a Nemesítési Osztály felügyeli.

Erdővédelmi osztály

Az Erdészeti Tudományos Intézetben 1960-ban alakult meg az önálló Erdővédelmi Osztály, aminek első vezetője Pagony Hubert volt. Az Osztály a kezdetektől fogva jellemzően jó kapcsolatot ápolt (és ápol ma is) az erdészeti gyakorlattal. Az Osztály tevékenységének meghatározó részében azokra a problémákra keres megoldást, amik a gyakorlati erdőgazdálkodókat napi szinten foglalkoztatják. Így az Osztály kutatói gyakorlatban is alkalmazható védekezési eljárásokat dolgoztak ki többek között a fenyő gyökérontó tapló, az erdeifenyő tűkarcgomba, tűelhalás, a feketefenyő hajtáspusztulás, a cserebogarak, a fenyőrontó darázs, a tölgyesekben károkat okozó lombfogyasztók ellen.

Az Osztály megalakulását röviddel követte az Erdészeti Fénycsapda Hálózat, illetve az Erdővédelmi Jelzőlapok rendszerének létrehozása. Ezek fél évszázados adatsorai egyedülállóan értékes bázisai az erdővédelmi prognosztikának, de az ökológiának, faunisztikának is. Az erdészeti fénycsapdák adataiból és az erdővédelmi jelzőlapok feldolgozásával évente ún. erdővédelmi prognózis készül. Mára már 300-at közelíti azoknak a tanulmányoknak, értekezéseknek, cikkeknek, könyveknek a száma, melyek részben, vagy egészében az Erdészeti Fénycsapda Hálózat adatait használták fel. Nem kérdéses az sem, hogy a fénycsapdák által gyűjtött adatokat a jövőben is igen sokan fogják különböző célú kutatómunkájukhoz használni.

A 80-as évek elejétől észlelt új típusú erdőkárok hatására az Erdővédelmi Osztály egészségi állapot monitoring hálózatot alakított ki. Emellett az Osztályhoz tartozik az un. EVH (erdővédelmi hálózat) I. és II. szintű hálózatának erdővédelmi szempontú vizsgálata is. A II. szint kijelölt mintaterületein az Intézet más osztályai (pl. Ökológia és Erdőművelés) is jelentős vizsgálatokat folytatnak (pl. víz és tápanyagforgalom). Az Osztály mintegy 140 állandósított monitoring parcellán, több mint 12000 egyedileg azonosított mintafán, rendszeres visszatéréssel vizsgálja a különböző fafajok egészségi állapotában bekövetkező változásokat és azok okait. Egyes parcelláinkon már közel 3 évtizede folyik adatgyűjtés. Az így nyert adatsorok egyedülállóan fontosak a klímaváltozás erdők egészségi állapotára gyakorolt hatásának elemzésére, előrejelzésére.

Az előzőekben említett rendszerek fenntartása és működtetése mellett jelentős figyelmet és energiát fordít az éppen aktuális erdővédelmi problémákra (pl. gyapjaslepke tömegszaporodása), a klímaváltozás erdővédelmi kihatásaira és az Európában megjelenő és terjeszkedő inváziós kórokozók, kártevők kutatására is.

Az Erdővédelmi Osztály kutatói könyvekben, évente 20-25 publikációban (köztük rangos nemzetközi szaklapokban) és ugyanennyi előadás formájában adják át szakmai ismereteiket a szakmai/tudományos köröknek, illetve a gyakorlati erdőgazdálkodóknak. Az Erdővédelmi Osztály kutatói aktív szerepet játszanak a nemzetközi tudományos közéletben is. Az elmúlt évtizedekben több száz külföldi, erdővédelmes szakember látogatott el a Mátrába, és két sikeres, nemzetközi konferenciát is rendezett az Erdővédelmi Osztály (Biology of gall inducing arthropods – 1997, illetve Biotic damage in forests – 2004).

Cím:

ERTI, Mátrafüredi Kísérleti Állomás

3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18.

Elérhetőség:

Tel.: 06-37-320-129

Fax: 06-37-520-047

E-mail: erdovedelem@erti.hu

Állomásigazgató, osztályvezető:

Dr. Csóka György